Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Felnyíló rétegek

Hotel Sotelia, Szlovénia - forrás: www.epiteszforum.hu

Természeti környezetben sokszor nehéz megtalálni azokat a biztos igazodási pontokat, amelyek mentén felépíthető az elképzelt épület. A szlovéniai Podčertrek településen található Sotelia Wellness Hotel meredek domboldalban helyezkedik el, két meglévő, különböző építészeti megfogalmazású szálloda között. Az új épület egyikükhöz sem próbál meg alkalmazkodni, hanem - tisztes távolságot tartva tőlük - a természeti környezettel keresi a kapcsolatot.

Az Enota tervezőcsapata (Dean Lah, Milan Tomac, Petra Ostanek, Anže Zalaznik, Eva Matjašič, Darko Vasiljevič és Mojca Žerjav) olyan koncepciót alkotott, amely léptékével, struktúrájával a táj részévé igyekszik válni, minél kisebb sebeket ejtve rajta.

Egy újabb hotel, ezúttal a szomszédból.

Hotel Sotelia, Szlovénia - forrás: www.epiteszforum.hu

0 Tovább

Ausztria első (nem passzív, hanem) aktív háza

 

Ausztria első (nem passzív, hanem) aktív háza
Napfény-ház, így hívják Ausztria első széndioxid-semleges és aktív családi házát, amely alig hat hónap alatt épült fel Bécs közelében, Pressbaumban.
A hatalmas ablakokkal bőven ellátott épület harminc éven belül több energiát termel majd, mint amennyire a felépítéséhez, az anyagok szállításához, a ház fűtéséhez és az elektromos energiával történő ellátásához szükség van. Tervezői a bécsi Matthias Hein és Juri Troy.

Napfény-ház, így hívják Ausztria első széndioxid-semleges és aktív családi házát, amely alig hat hónap alatt épült fel Bécs közelében, Pressbaumban.

A hatalmas ablakokkal bőven ellátott épület harminc éven belül több energiát termel majd, mint amennyire a felépítéséhez, az anyagok szállításához, a ház fűtéséhez és az elektromos energiával történő ellátásához szükség van. Tervezői a bécsi Matthias Hein és Juri Troy.

0 Tovább

boarding

Lakóhajókkal, víziházakkal indítjuk útjára ezt a blogot. Boldogult hajógyáriszigetes korunkban - amikor a szerkesztőség még ott működött -, gyakran álltam meg a sziget mélyre húzódó déli öblét átszelő pontonhídon, és nézegettem egy, talán évtizedek óta ott dekkoló, lerobbant uszályon ringatózó építményt. Kormos volt és lepusztult, túl közel az irodaépületekhez, de mégis. Leültem vele szemben a pontonhídra, lábamat merészen kilógattam a víz fölé. Próbáltam felmérni, mennyire lehet mély a víz, arra az esetre, ha buliz viráglocsolás közben leendő otthonom váratlanul kissé erőteljesebben megbillenne. Áhhh, ebben azért én tudnék élni, gondoltam, és mindenféle vad ötleteim támadtak arról, hogy hogyan is lehetne Budapestet ilyen lakóhajókkal benépesíteni.

Aztán a kezem -képletesen- a Dunába lógott, én pedig felébredtem, és gyorsan visszamentem a dolgomra, és többet soha nem gondoltam lakóhajókra. Vagyishogy majdnem soha: tudniilik tegnap újra megcsapott a fíling, miután elolvastam a holland +31 Architects iroda alapítóival készült interjút.

0 Tovább

epiteszforum

blogavatar

Az epiteszforum.hu is ember

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek